A Szeréna-lak névadója

1911 júliusában nyílt meg Sóstógyógyfürdőn a Szeréna-lakként ismert, szegény sorsú gyermekek üdültetését szolgáló épület. Kiről lett elnevezve?

Kégly Szeréna

Kégly Szeréna Nyíregyházán született 1868. május 2-án. Budapesten szerzett tanítói oklevelet, ami után visszatért szülővárosába és 1892-től húsz éven át tanított a Jótékony Nőegylet által alapított Nőipari iskolában. Vezető tanítóként kezdte és végül igazgatóként kérte 1912-ben nyugdíjazását. Nem pihenni szeretett volna, hanem több időt szánni a jótékonyságra. Nem ekkor kezdte, a nyíregyházi Leányegylet keretein belül rendszeresen tartottak jótékonysági bálokat a Korona Szállóban, ahová személyesen hívta meg a gyermekeket és azok szüleit.

AKégly Szeréna 1931z első világháborúban önkéntes ápolónőként dolgozott. Minden karitatív munkája szegény családok felé irányult. Folyamatosak voltak a jótékonysági bálok, a főtéren felállított karácsonyfa mellett az étel- és ajándékosztások. Sóstógyógyfürdőn a Mosószóda gyár bezárása után a később Szeréna-laknak nevezett épületben kezdte meg a szegény és árva gyerekek üdültetését, ahol 2-3 turnusban 3-4 hétig nyaralhattak Szeréna néni felügyelete alatt.

Az I. világháború alatt megszervezte a vármegyei főispán feleségével a vármegyei és városi vezetők hathatós támogatásával a hadikórház felállítását, üzemeltetését. Ennek elismeréséül Ferencz Salvátor főherceg Ferenc József császár és magyar király által alapított ezüstdíszérmét a hadiékítménnyel, átruházott hatáskörben a „katonai egészségügy körül a háborúban szerzett különös érdemei elismeréséül díjmentesen adományozta” Kégly Szeréna részére 1916-ban. Ezt a kitüntetést a vármegye főispánjának felesége egyidejűleg megkapta.szerenalak1.jpg

"A II. világháború alatt, hogy itt maradt családját megóvja, Balkány-Abapusztán lévő birtokára menekült, majd ismét visszakerült Nyíregyházára, mivel földjét államosították. De most már a Szarvas utcára költözött, egy bérlakásba. Nagy nélkülözések között élt. Szeréna néni sajnos látását elvesztette egyik alkalommal, mikor a lakásából kiment a lépcsőre, elesett, combnyaktörést szenvedett kórházba került. Itt hunyt el 1953. április 28-án."[4]kegly-szerena-sirko.jpg

"A Szeréna-lak a második világháborút követően a megyében élő állami gondozott gyerekek és az úttörők szervezett üdültetéséhez nyújtott idilli környezetet. 1997-ben a város lebontatta, majd 2006-ban egy vállalkozónak eladta a területet. A város a közel egyhektáros területet 2013-ban visszavásárolta."[3] 2019-től a Hunguest Hotel Sóstó fog működni ezen a területen.szerenalak2.jpg

Lebontás előtt években

Kégly Szeréna emlékét utca nem őrzi Nyíregyházán.

A város a Kégly Szeréna-díjjal emlékezik rá.

És mit olvashattunk róla megyénk akkori újságjában, a Nyírvidékben? Két cikket emeltem be ide, ami mindent elmond Kégly Szerénáról.

"Több ízben hírt adtunk már arról a nemes és az igaz szeretet példáját feltáró munkásságról, amelyet a Nyíregyházi Leányegylet kifejt. Mióta a Leányegylet a tulajdonában levő sóstói Szeréna-lakot a gyermeknyaraltatás céljaira a városnak átadta. és cserébe megkapta,megfelelően átalakítva a Katona utca 4. szám alatti házat, fokozottabb mértékben tud megfelelni emberbaráti tevékenységének. Ez idő óta indult meg a szegény gyermekek étkeztetési akciója, hogy az arra rászoruló, szegény sorsú, gyenge gyermekekét tápláló ételekkel .lássanak el. Hogy ez mi módon történik ,és hogyan folyik a munka az uj helyiségben, szerkesztőségünk több tagját bírta arra, hogy felkeressék a népkonyha vezetőségét és személyesen győződjenek meg arról az áldásos működésről, amellyel a vezetőség néhány könnyet letöröl és néhány ártatlan gyermekszívet tesz boldoggá és megelégedetté. A látogatásról az alábbiakban számolhatunk be:

Nyílik az ajtó, a gyermekek szeme felragyog, belép a közkedvelt Szeréna néni. Egy pillanat alatt felugrálnak,  kezét, ruháját csókolgatják, ahol csak érik. A gyermeki szeretet spontán megnyilatkozása megérdemelt jutalom Kégly Szerénának, (ki fáradságot nem kímélve sziwel-lélekkeí munkálkodik e szegény, elhagyott gyermekek érdekében. És a gyermeki szív megérzi ki szereti őt. Áldásos és szívjóságos munkájának meg is van a gyümölcse.
Ha csak ezek a gyermekek menekülnek meg a tuberkulózis karjaiból, mely otthon állandóan leselkedik reájuk, — hiszen csak tegnap olvastuk Konthy Gyula dr., városi főorvos tanulságos, de egyúttal intő beszámolóját, hogy mennyi áldozatot követelt e gyilkos kór városunkban — Kégly Szeréna már akkor is eleget tett és megérdemli a legnagyobb jutalmat: embertársai igaz megbecsülését. Míg az asztali ima után a gyermekek falatoznak, Kégly Szeréna a közben megérkezett Török Gyula gyógyszerész titkárral, beszámolnak az eddigi eredményekről:
Eleinte csak 28, később 48 gyermeket tudtunk ellátni — kezdi a beszédet Kégly Szeréna. Ezek mindennap eljönnek. Rendszerint két tál ételt kapnak, kétszer egy héten húst és ha nem tejes ételt főztek, még külön 3 dl. tejet is adunk. Kenyeret annyit, amennyit akarnak. Nagyon szeretnénk akciónkat, még jobban kiterjeszteni, de sajnos, anyagilag kötve vagyunk. Reméljük, .hogy a társadalom megmozdul és jobban támogat majd bennünket. .Jelenleg Zsírunk nincs, teljesen elfogyott és most készülök több ismerősömet felkeresni, hogy ki harcoljak valamit a  gyermekek részére. Sőt tervbe vettem, ha a módunk 'megengedi, csukamájolajnak a .beszerzését is, hogy ezek a vérszegény, gyenge gyermekek vitamindús .gyógyszert is kapjanak és némileg pótoljuk őket azért a siralmas és nagyon hiányos táplálkozásért, amiben eddig részük volt. Felvilágosításait megköszönve, jóleső érzéssel és azzal a tudattal távoztunk, .hogy csak a szeretet lehet az az életforrás, ahonnan Kégly Szeréna erejét nyeri, hogy  szembe tud szállani a társadalomnak sokszor nagyon is erős tulajdonságával: a közönnyel."[2.]

 "Jelentős önzetlen jótékonysági szervezetek működtek a második világháború előtt, alatt, sőt utána is Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyékben, míg azokat 1948-ban hatóságilag meg nem szüntették, Miután a szocialista állam károsnak ítélte meg a tevékenységüket, így működésüket megvonták. Az 1950. körüli években az az ideológia vált uralkodóvá, hogy a szocializmus elő­rehaladtával a szegénység automatikusan meg fog szűnni. Kiemelkedő jótékonysági tevékenységet végzett Nyíregyházán a jó szociális érzékkel és szervezőkészséggel megáldott Kégly Szeréna, aki 1892-1902-ig a Nyíregyházi Nőipari Iskola igazgatójaként dolgozott. Jótékonysági bálokat, előadásokat, műsorokat, karácsonyi, húsvéti jótékony célú estélyeket szervezett és nyugdíjba vonulását követően szegény sorsú gyermekek üdültetését is megszervezte a később róla elnevezett Nyíregyháza-Sóstói „Szeréna-lak"-ban. Az első világháború idején Nyíregyházán 400 ágyas hadikórházat létesített, melynek el ismeréseként később komoly vöröskeresztes kitüntetést is kapott. Ferencz Miklósné ma is élő nyíregyházi lakos, megbecsült közéleti személyiség emlékszik arra, hogy „Szeréna Néni" 1911. júliusában nyitotta meg a gyermekek üdülését szolgáló épületet, ahol turnusonként 12 szegény sorsú gyermek egy teljes hónapig nyaralhatott. Ezeknek a gyermekeknek ez volt az egyetlen esélyük a nyaralásra, Az üdültetést, háborús idő­ szakok, hol lakásínség, hol infláció zavarta, a létesítmény utoljára 1948-ban fogadta üdülés re a gyermekeket. Működése alatt számtalan hadiárvának tette szebbé és elfogadhatóbbá az életét. Balkány-Abapusztán levő 300 kh földingatlan jövedelméből jelentős összeggel támogatta a hadiárvákon kívül más rászoruló családok gyermekeit is. Saját családja nem volt, így minden évben megszervezte a mindenki karácsonyfája alóli támogatást. De rendszeresen gyűjtötte a város tehetős lakosságának adományait is, és ezzel megteremtette az ínségkonyha működtetésének fedezetét is. A Nyíregyháza-Sóstón lévő Szeréna-lak hosszú évtizedeken át emlékeztette az itt élő és máshonnan ide érkező lakosokat áldozatos tevékenységére. Kégly Szeréna nevét a városban mindenki ismerte és sokan tudták, hogy ki áll a „Szeréna-lak"-ra kiírt név mögött. Az épü­letet a 2000-es évek elején lebontották, mert a látványfürdő beruházást megvalósító gazdasági társaság a fejlesztés részeként ezen a telken gyógyszállót kívánt az elkövetkező években építeni. " [1]

Felhasznált irodalom:

1. Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

2. Nyírvidék, 1928.január 25. 4. oldal

3. Ilyés Gábor helytörténész

4. Diczházy Istvánné visszaemlékezése Kégly Szeréna sírkövének avatásánál. 2008.04.28.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nyiregyhaza2019.blog.hu/api/trackback/id/tr7914256845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Momentum Nyíregyháza

Nyíregyházát érintő lapszemle, kiemelt hírek. A neten fellelhető, városunkkal kapcsolatos, helyben elhallgatott hírek.

Kategóriák